Kérely Ferenc "A Batár féle költészetről (Súlyos gondolatok)" című verse explicit, szókimondó stílusával és vulgáris kifejezéseivel ragadja meg az olvasó figyelmét. A vers a magyar költészet és irodalom, különösen Batár János munkásságának kritikája, amelyben Kérely Ferenc ironikus és provokatív módon fogalmazza meg véleményét.
Kérely Ferenc híres volt vulgáris, szókimondó stílusáról, amely gyakran sokkolta az olvasókat. Batár János közeli barátjaként, Ferenc versei gyakran reflektáltak az irodalmi élet és Batár János személyes és művészi életének aspektusaira. A "Súlyos gondolatok" egy ilyen mű, amely Batár János költészetét és a magyar irodalom állapotát kritizálja, miközben baráti és ironikus hangnemben fogalmaz.
A vers központi témája a magyar irodalom és költészet kritikája, különös tekintettel Batár János munkásságára. Kérely Ferenc gúnyos és provokatív hangnemben fogalmazza meg véleményét, gyakran vulgáris kifejezésekkel és erős képekkel. A vers hangneme szatirikus, ironikus és kritikus, amely jól illusztrálja Ferenc egyedi stílusát.
A vers műfaja szatirikus helyzetdalnak tekinthető, mivel konkrét személyhez, Batár Jánoshoz szól, és egy adott helyzetet, a költészet és irodalom állapotát kritizálja. Emellett a vers groteszk elemeket is tartalmaz, amely a műfaji sokszínűségét erősíti.
A cím egyértelműen jelzi a vers témáját, Batár János költészetéről és annak kritikájáról szól. A cím és a szöveg viszonya szoros, mivel a vers központi alakja Batár János, és a szöveg végig őt és munkásságát kritizálja.
A vers több szerkezeti egységre bontható, amelyek mindegyike más-más aspektusát emeli ki a költészet és irodalom kritikájának. A vers szabadvers formában íródott, ami lehetőséget ad a költőnek a szabad kifejezésre és a vulgáris nyelv használatára.
Súlyos gondolatok lettek…
Súlyosak…
A vers bevezető szakasza súlyos gondolatokkal kezdődik, amely már előrevetíti a vers kritikus hangnemét. A költő rögtön belevág a kritika közepébe, kijelentve, hogy a művek, amelyek sok lektorálást igényelnek, nem feltétlenül jók, hanem inkább "szarok".
Ily kerge költőt az ég
hiába akar
Ebben a részben Kérely Ferenc az ég és a föld képével játszik, hogy kifejezze, mennyire értelmetlennek tartja Batár János költészetét. A gúnyos megjegyzések tovább erősítik a vers ironikus hangnemét.
Merthogy a költő egy zseni.
Efelől nincs kétség.
A költő zsenialitásának elismerése után azonnal következik a végtelen sötétség képe, amely Batár János verseiben tátong. Ez az ellentét erős kontrasztot teremt, és hangsúlyozza a költői zsenialitás és a verseinek hiányosságai közötti feszültséget.
Az egy faszság
Kérely Ferenc vulgáris nyelvhasználata ebben a szakaszban csúcsosodik ki, ahol nyíltan kimondja, hogy szerinte Batár János költészete értelmetlen. A vulgaritás itt a kritika erejét növeli, miközben provokatív és sokkoló hatást kelt.
Az újabb aljas rágalom
Mire nincs jobb szó,
mint fájdalom
Ebben a szakaszban a költő a fájdalom és az aljas rágalom képeit használja, hogy kifejezze Batár János munkásságának értéktelenségét. A vulgaritás és az érzelmi töltet erősíti a vers kritikus hangnemét.
Mert tudom, az ily költészet csak a hülyéket hatja meg
Kérely Ferenc szerint Batár János költészete csak a hülyéket hatja meg, ami ismét egy erős és provokatív kijelentés. A vers ezen része ismételten hangsúlyozza a költő véleményét Batár János költészetéről.
A vers szabadvers formában íródott, ami lehetőséget ad a költőnek a szabad kifejezésre és a vulgáris nyelv használatára. A versben található rímek és ritmus szabadon áramlanak, ami jól illeszkedik a vers szatirikus és provokatív hangneméhez.
Kérely Ferenc verse tele van erős, provokatív és gyakran vulgáris költői képekkel, amelyek szándékosan sokkolják az olvasót, és mélyen kritizálják Batár János költészetét. Ezek a képek és alakzatok a vers központi mondanivalóját erősítik, miközben különleges hangulatot teremtenek.
Az elmém fasza véreres.
Ez a vulgáris metafora a költői kreativitás és gondolatok intenzitását próbálja érzékeltetni, de szándékosan sokkoló módon. Az elmét és a falloszt összekapcsoló kép erős, provokatív hatást kelt, és a költő kritikájának súlyát hangsúlyozza.
Merthogy a költő egy zseni.
Efelől nincs kétség.
De
verseiben így is tátong
A végtelen sötétség.
Az ellentét a zsenialitás és a sötétség között hangsúlyozza a költői tehetség és a tartalom közötti feszültséget. A költő zsenialitásának elismerése után azonnal következő negatív kritika erős kontrasztot teremt, ami kiemeli a vers ironikus hangnemét.
A segbeszopott anyádon
Ez a groteszk kép erős vizuális hatással bír, és a vulgaritás csúcsát képviseli. A költő célja ezzel a képpel a provokáció és a sokkolás, valamint a kritika mélységének érzékeltetése.
Az ily költészet csak a hülyéket hatja meg,
De hegyi bölcset
olvasni Batárt:
Még nem láttam.
A paradoxon itt abban rejlik, hogy a költészet, amely csak a "hülyéket" hatja meg, mégis széles körben ismert és olvasott. Ez a kijelentés a költői értékek és az olvasói elvárások közötti ellentmondást hangsúlyozza.
Ezt a 4 karátos fost
A hipérbola itt a költői kritika erejét fokozza. A "4 karátos fos" kifejezés szándékosan túlzó, hogy érzékeltesse a költő megvetésének mértékét Batár János művei iránt.
Mert tudom, az ily költészet csak a hülyéket hatja meg
Az irónia abban rejlik, hogy bár a költő kijelenti, hogy Batár János költészete csak a "hülyéket" hatja meg, maga is komoly erőfeszítést tesz a kritika megfogalmazására. Ez a kettősség fokozza a vers szatirikus hangnemét.
»Csak lenne baszd meg Románia…«
Csak lenne baszd meg álom
Az aliteráció a "Csak lenne baszd meg" kifejezés ismétlődésével erősíti a mondanivalót és ritmust ad a versnek. Az ismétlődő hangok fokozzák a szöveg ritmusát és nyomatékosítják a költő véleményét.
Az elmém fasza véreres.
Ez a kifejezés az érzelmek és a fizikai érzékelés keveredését mutatja be, ahol az "elmém" és a "fasza" összeolvadása egy szinesztéziát eredményez. Ez a kép erőteljesen sokkolja az olvasót és provokatív módon jeleníti meg a költő érzelmi állapotát. A vulgáris és szándékosan provokatív nyelvezet célja, hogy a költő kritikai élét kiélezze és megragadja az olvasó figyelmét. A "fasz véreressége" Batár János korábbi verseiből ered (Batár János: Egy kisgyermek gondolatai (1995)), ahol az ilyen nyers és testiségre utaló kifejezések gyakran előfordulnak. Ezzel Kérely Ferenc nem csak provokálni kívánja az olvasót, hanem egyértelműen utal Batár János költészetének hatására is. Az ilyen jellegű képek célja, hogy az olvasót kizökkentsék a komfortzónájából és arra kényszerítsék, hogy újraértékelje a hagyományos költői eszközöket és témákat. Batár János versében a gyermek ártatlansága és a nyers valóság találkozása erős kontrasztot alkot, amely még inkább kiemeli a költői üzenet erejét.
De a nagysághoz elengedhetetlen
Hogy a kéz megfékezhetetlen
Az ellipszis, vagyis a hiányos mondatszerkezet, itt nyitva hagyja a lehetőséget az olvasó számára, hogy kiegészítse a gondolatot. Ez a technika fokozza a vers dinamizmusát és lehetőséget ad az olvasónak a saját értelmezésre.
A vers hangneme erősen szatirikus, ironikus és kritikus. Kérely Ferenc provokatív, gyakran vulgáris kifejezéseket használ, hogy hangsúlyozza véleményét Batár János költészetéről és a magyar irodalom állapotáról. A vers hangneme összhangban van Kérely Ferenc híresen szókimondó és gyakran sokkoló stílusával.
Kérely Ferenc "A Batár féle költészetről (Súlyos gondolatok)" című verse egy erősen provokatív és kritikus mű, amely Batár János költészetét és a magyar irodalom állapotát kritizálja. A vulgáris nyelvhasználat és az erős képek Kérely Ferenc egyedi stílusának jellemzői, amelyek szándékosan sokkolják az olvasót, miközben mély kritikát fogalmaznak meg.
VERS